A kutyakozmetikát nem igazán szoktuk úgy emlegetni, mintha bármi köze is lenne az állatvédelemhez. Jó pár éve berobbant, mondhatni divatirányzatnak is tekinthető jelenség. Pedig ha jobban szemügyre vesszük ezt a szakmává kinőtt tevékenységet, elég érdekes összefüggéseket találunk közte és az állatvédelem között.

Utoljára 2016 februárjában volt nagyobb megmozdulás, ahol az állatvédők és az állatokkal szemben felelősséget érzők kifejezték nemtetszésüket az állatbántalmazásokról. Vagyis inkább arról, miért is nem kerülnek rács mögé végre azok, akik egy állatot bántalmaznak, kioltják annak életét. Április 23-án a tervek szerint újra tüntetés lett volna, amit végül lefújtak. Ettől függetlenül vajon ezúttal lett-e volna előrelépés? A válaszom röviden: nem.

A kérdés elég bagatellnek tűnhet első ránézésre. Mindenkinek megvan a kész válasza arra, hogy ki is az igazi állatvédő. Mégis, az ördög sokszor a részletekben rejlik és hiszem azt, hogy sok esetben csak a felszínt látjuk, az alapján gondolkodunk. És így elsiklunk apró, viszont lényeges dolgok felett.

Állatvédelem helyzete Magyarországon: nemhogy nem előre megyünk, hanem inkább visszafelé haladunk. Az egész úgy ahogy van, szörnyű. Már csak a szentlélek tartja egyben.
Nem én mondom, hanem azok, akik nap, mint nap részesei.

Utcára dobott, összevert, kilőtt állatok, tüntetések, nem szigorított Btk., lefülelt szaporító telepek, lebuktatott „tenyésztők”, felfüggesztett börtönbüntetések, kutyatámadások, kutyaürülék az utcákon, ivartalanítási kedvtelenség, nem létező vagy éppen alkalmatlan kutyafuttatók, megfagyott állatok.

Gondoljunk vissza, hol tartott az állatvédelem helyzete három, öt, vagy akár tíz éve. Történt-e bármiféle változás, előrelépés azóta? Pedig több száz szervezet létezik. Az ország méreteit tekintve pedig főleg nem kevés.

Mi a baj? Mi történik itt? Hova tartunk? Van-e bármi haladás? És ha nincs, vajon miért?

Fotó: Dreamstime.com