Magyarország, a „fajtiszta” kutyák országa

Kutyatartó nemzet vagyunk. Magyarországon egyszerűen imádjuk a kutyákat! És ez a kutyák legnagyobb veszte.

magyarorszag-a-fajtiszta-kutyak-orszaga.jpg

A legóvatosabb becslések szerint is Magyarországon legkevesebb, mint kétmillió kutya él, mások ugyanezt 2,5 – 3 millió közé teszik. A kevesebb, mint 10 milliós lélekszámhoz viszonyítva a kutyák aránya nagyon nagy.

A kutyák rendkívül népes táborára lerakódó hatalmas nagy „szeretet” ellenére úgy gondolom, hogy nyugodtan kijelenthetjük azt is, hogy Magyarország a menhelyek, gyepmesteri telepek, állatvédő szervezetek, önszorgalomból mentéseket végző magánkezdeményezések számának tekintetében is elég szépen rekordokat döntöget. Mindezt úgy, hogy senki sem unatkozik, a folyamatos túlterheltség állandósult állapottá vált.

Nem kell hozzá nagyon komplikált eszmefuttatás, hogy a jelenkori problémákat ismerve egyértelmű legyen: nem kéne ennyi kutyának lennie. A tendencia viszont nem azt mutatja, hogy a populációcsökkenés a közeljövőben bekövetkezne, és ezzel együtt az otthonra hiába vágyó kutyák számában is változás állna be.

Mert megszületnek. És ezáltal léteznek.

Egyrészt, mert még mindig ott van a régi berögződött felfogás arról, mitől lesz valaki élete felnőttként sikeresnek mondható.
Saját ház vagy lakás, két gyerek, autó. Aztán nagyon sok esetben egy kutya. Mert az oda kell.

Másrészt pedig, a kutya funkciója megváltozott, és az elmúlt évtizedekben rájöttünk arra, hogy mennyivel könnyebb kutyával pótolni, kompenzálni, levezetni az elsekélyesedett emberi kapcsolatainkat, és mennyivel könnyebb elviselni az egyre személytelenebbé váló saját életközegünket.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy egy kölyökkutya mennyire cuki. Mennyire feldobja a szürke, silány hétköznapokat. Az pedig csak hab a tortán, hogy pár cuki fotót a Facebookra feltolva, akkor egy kis pénzt is adnak érte.

Egyre többen akarnak „fajtiszta” kutyát, ez egyre menőbb.
Mert ugye a menhelyes kutya az már milyen?! Az már használt. És főleg hogyha nem kölyök, akkor nem is annyira cuki. Főleg, ha nem „fajtiszta”.
És ezek a kutyák tényleg fajtiszták, mivel valószínűleg se mókus, se vaddisznó nincs az őseik között.

Viszont az áhítozott fajtához a legtöbb esetben közük nincs. Pedig nagyon szeretnénk egy újabb státuszszimbólumot az életünkbe. Valami miatt nagyon hiszünk abban, hogy a mindenféle kiegészítők – mint például a hitelre vett autó, a legújabb verziószámú okostelefon és a szomszédénál 5 centivel nagyobb átmérőjű tévé – majd megmutatják a helyünket a társadalomban, többé, különbbé tesznek minket másoknál. Vagy legalábbis ezt hitetjük el magunkkal.

Szeretnénk megmutatni, hogy nekünk van ilyen. Mert mi szerettünk volna ilyet. Meg mi nagyon kutyabarátok vagyunk, ami mostanában különben is divat. És futotta rá! Egy „fajtiszta” kutyára! Harmincezerért.
Még akkor is, ha a jövőben nem lesz pénzünk az ellátására egy betegség, vagy baleset során. Inkább elaltattatjuk. Nehogy már az állatorvosoknak kelljen pénzt adni. Hiszen annyi pénzből már lehet kapni egy másik „fajtiszta” kutyát, ha a mostani elromlott.

„Fajtiszta” kutyát venni ráadásul nem is olyan macerás, mint tenyésztőtől venni, vagy menhelyről kihozni. Mert azok okoskodnak. Mert jó esetben érdekli őket, hogy hová kerül a kutya.
Pedig nekünk aztán senki se mondja meg, hogy mit csináljunk! Mert mi szeretjük a kutyákat. És akkor nekünk kutya kell.
Úgyhogy ennek most egyre nagyobb divatja van. Mert mindenki jól jár. Kivéve a kutyákat, akiket annyira szeretünk.

Ha már valaki kutyát tart az egyből állatbarát és szereti is az állatokat. Ezt hiszi magáról. Pedig nem is biztos, hogy az.
A sokat emlegetett felelős kutyatartás pont itt kezdődne. Amikor képesek vagyunk felfogni azt, hogy ami nekünk KELL, az igazából nem is biztos, hogy kéne. És sok esetben nem is lenne szabad.

Sokan nem a kutyákat szeretik. Csupán kutyát szeretnek tartani. Ki, milyen indíttatásból.
Örülnék, ha valaki megcáfolna.
Ha nem lenne igazam, a menhelyek többsége „érdeklődés” híján már réges-rég bezárt volna.
De nem tették.
Mert mi annyira „szeretjük” a kutyákat. Bár ne tennénk. A kutyáknak lenne a legjobb!

Fotó: StockSnap